Munkavédelem

Munkavédelmi szolgáltatások:

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

A munkáltatónak a munkavédelmi szabályzat készítésére jogszabály által előírt kötelezettsége nincs. A munkavédelmi törvény alapelvét, a munkavédelmi követelmények teljesítése a munkáltató feladata.

Az, hogy miként valósítja meg a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit - a jogszabályok és a szabványok keretein belül -, csak rajta múlik, ezt mondja ki a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (3) bekezdése. 

A Munkavédelmi szabályzat célja.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, továbbá azok biztosításának módját, a személyi hatás-, jog- és feladatköröket, valamint a munkavédelmi eljárások rendjét Munkavédelmi szabályzatban határozzák meg.

A munkavédelmi szabályzat készítése - mint belső szabályozás - nem függ a munkavállalói létszámtól, szükségségét szakmai követelmények határozzák meg.

A Munkavédelmi szabályzat szerkezeti és tartalmi követelményei.

  • Bevezetés,
  • A Munkavédelmi szabályzat hatálya,
  • A munkavédelmi ügyrend,
  • A foglakoztatás munkavédelmi feltételei,
  • Munkavédelmi oktatás,
  • Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek jutatása,
  • Munkavédelemre vonatkozó rendeletek,
  • Munkavédelmi korlátozások,
  • Elsősegélynyújtás,
  • Munkavédelmi eljárások,
  • Kártérítés,
  • Hatályba léptető rendelkezés,
  • Mellékletek,

Jó tudni!!!

A hatóság ellenőrizheti a munkavédelmi szabályzat, a munkáltató által készített belső szabályozás - végrehajtását, szakmai tartalmának megfelelőségét.

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS

Kinek a feladata a munkavédelmi oktatás?

  • A munkavédelmi oktatás a munkáltató feladata.

Mikor kell a munkavállalókat munkavédelmi oktatásban részesítenie a munkáltatónak?

  • Munkába álláskor,
  • Munkahely vagy munkakör megváltozásakor,
  • Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
  • Munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
  • Új technológia bevezetésekor,
  • Rendkívüli oktatást,

Elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni.

Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.”
Előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.”

Kell-e ismétlődő oktatásban részesíteni a hat hónap után korábbi munkahelyére visszatérő munkavállalót? 

A munkavédelmi oktatásról a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) rendelkezik.

Az Mvt. 55. §-a csupán négy esetben nevesíti a munkáltatók számára, hogy oktatás keretében gondoskodjon arról, hogy a munkavállaló 

  • munkába álláskor,
  • munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
  • munkavégzés követelményeinek megváltozásakor,
  • munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
  • új technológia bevezetésekor

Azon túlmenően, hogy ezeket az oktatásokat rendes munkaidőben kell megtartani és az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

A munkavédelmi oktatás időszakonkénti ismétlését csak megváltozott vagy új kockázatok esetén teszi kötelezővé az Mvt.Fentiekből adódik, hogy annak a munkavállalónak, aki hat hónap elteltével kerül ismét a korábbi munkahelyére, amennyiben nincs változás a környezetében, nem kötelező, csupán ajánlott ismétlődő munkavédelmi oktatást tartani, kivéve, ha azt egyéb jogszabály kötelezővé nem teszi (pl. a 47/1999. (VIII.4.) GM rendelet mellékleteként közzétett Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. fejezet 6.1. pont)

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy a"munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat".

A kockázatértékelés célja.
A kockázatértékelés a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések/fokozott expozíciós esetek megelőzésére alkalmazott, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtése érdekében tett munkáltatói intézkedések kulcsfontosságú eleme.

Mit jelent a kockázatértékelés?
A kockázatértékelés egy folyamat, ahol meg kell vizsgálni az adott munkakörülményeket és meg kell határozni a konkrét teendőket, de ehhez nem feltétlenül szükséges matematikai valószínűségek vagy elméleti összefüggések megállapítása.

A kockázatértékelés gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, a feltárt veszélyek kiküszöbölhetők-e vagy sem, és milyen személyi, tárgyi, szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.

Mi írja elő a kockázatértékelést?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1998. január 1-jétől vezette be munkáltatói feladatként a kockázatértékelést. Az Mvt. 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel.

Mikor kell elvégezni?

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni az Mvt. 54. § (3) bekezdése szerint.

Ki végezheti a kockázatértékelést?

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak és a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakembernek a munkáltató és a külső szakemberek által elvégzett kockázatértékelésben, kockázatbecslésben közre (és együtt) kell működniük és az elkészült dokumentumokat aláírásukkal hitelesíteniük kell.

A kockázatelemzés típusai:

  • Munkabiztonsági és munkakörnyezeti kockázatelemzés
  • Veszélyes Kémiai anyagok kockázatelemzés
  • Biológiai kockázatelemzés
  • Mesterséges optikai sugárforrások kockázatelemzés

MUNKABALESET

Baleset.
Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg haláltokoz.

Milyen baleset minősül munkabalesetnek? 
Olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Súlyos az a munkabaleset amely

  • a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
  • valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
  • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
  • súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
  • beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Melyek a munkáltató munkabalesettel és foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos kötelezettségei?

A munkáltatónak minden munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket:

  • be kell jelenteni,
  • ki kell vizsgálni,
  • nyilvántartásba kell venni,

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.

Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.

Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ JUTTATÁS RENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. sz. törvény 44. § (1) és (2) bekezdése előírja, hogy azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók veszélynek vannak kitéve, akkor a védelmükre zárt technológia alkalmazásával, ennek hiányában biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezeti intézkedések alkalmazásával meg kell oldani.

Egyéni védőeszköz.
Minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje, vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

MUNKÁLTATÓI FELADATOK

A Mvt.56. §. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az egyéni védőeszközt tehát a munkáltatónak természetben kell biztosítania.

Az egyéni védőeszköz juttatása a munkáltatói kötelezettségek sorában nem elkülönülten jelenik meg, hanem a munkabiztonság megteremtésének szerves részét képezi. Az első lépés a munkáltató általános kötelezettségét jelentő kockázatértékeléshez kapcsolódik, mivel csak ez alapján határozható meg, hogy a munkahelyen jelen lévő veszélyforrások – ide értve a munkakörnyezetből származó kockázatokat is – ellen mely munkavállalónak és milyen egyéni védőeszközt kell biztosítani.

A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhatóak ki, amelyek rendelkeznek a szükséges tanúsítással. 

A védőeszköz használhatóságának egyik feltétele a védőeszköz megfelelősége, a másik a dolgozó személyi alkalmassága. A munkáltatónak ezért szükség esetén meg kell határoznia az egyéni védőeszköz használatának alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használatának egészségi korlátait is.

A munkáltatónak ezen kívül arról is gondoskodnia kell, hogy a munkavállalók elsajátítsák a védőeszköz használatát. Ennek érdekében a munkáltatónak oktatást kell tartania, s meg kell határoznia a védőeszköz-tájékoztatóban foglaltak megtartásának és megtartatásának rendjét.

Amennyiben az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használata közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, a munkáltatónak soron kívül meg kell vizsgálnia a védőeszköz megfelelőségét. A vizsgálat elvégzéséig meg kell tiltani az eszköz használatát.

Az egyéni védőeszköz alkalmatlansága, illetve hiánya a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét érintő közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősül, és mint ilyen, munkavédelmi bírságot vonhat maga után.

MUNKAKÖRI ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT RENDJE

A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálata
A vállalkozással munkaviszonyt létesíteni szándékozó, valamint a munkaviszonyban lévő munkavállalók előzetés, időszakos és soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos előreírásokat a 33/1998.(VI.24) NM rendelet (továbbiakban: R) tartalmazza.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja, hogy megállapítsa, egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 8. §-ban meghatározott esetekben záróvizsgálattal egészül ki. A szakképző intézménybe jelentkező tanulónál a beiskolázáskor - a pedagógus, a szülő, illetve a tanuló kérésére - pályaválasztási tanácsadás céljából iskolaorvosi vizsgálat végezhető.

Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok
A foglalkoztatni kívánt személyeknél a munkavégzést megelőzően,

A foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt, ha:

  • fizikai munkát végez,
  • fiatalkorú,
  • nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű terhelésnek lesz kitéve,

A kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt, ha:

  • közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez,
  • a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra,
  • a foglalkozás-egészségügyiszolgáltatást nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja.

Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok
A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat

Soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet
Soron kívüli felülvizsgálatot rendelhető el akkor, ha a munkavállaló, egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására.

Záróvizsgálat
Záróvizsgálatot kell végezni - a foglalkoztatás vagy a tevékenység megszűnésekor - olyan munkaköröknél, melyek a dolgozó tartós egészségkárosodásához vezethettek.

VESZÉLYES ANYAGOK BEJELENTÉSE, KOCKÁZATBECSLÉSE

Veszélyes anyag

Minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen: robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, tódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), egyéb egészségkárosító anyag.

A veszélyességi besorolást veszélyjellel és veszélyszimbólummal és/vagy R mondattal (a veszélyes anyag vagy keverék használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokkal), valamint S mondattal (a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokkal) jelöljük.

  • R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma
  • S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma.

Hatóság ellenőrzése
A veszélyes anyagokkal való tevékenységre vonatkozó ellenőrzési jogosultsága legfőbb létesítménye a közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ, környezetvédelmi szempontból a környezetvédelmi és vízügyi felügyelőség. Szakirányú ellenőrzés jogkörben járnak el a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet szervei.

Kockázatbecslés
A munkavállalók egészségének és biztonságának garantálása érdekében ismerni kell a munkavégzésből adódó és a munkakörnyezetből származó megterhelést, a munkavállaló munkakapacitását, a várható igénybevételt. Ez esetenként akár pontos számítással, máskor becsléssel határozható meg.

Veszélyes anyaggal, készítménnyel tevékenységet végző kötelessége a vegyi anyagok káros hatásából eredő kockázatok felderítése.

A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:

  • a veszély azonosítása,
  • az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése,
  • az expozíció becslése,
  • a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése,

Nem elfogatható kockázat esetén a kockázat megszüntetése, illetve csökkentése érdekében intézkedést tenni.

Munkáltató kötelezettségei

  • Biztonságos munkahelyi környezet, munkaeszközök pl. vegyifülke, munkaeszközök állapotának ellenőrzése, időszakos felülvizsgálata, munkavégzés feltételeinek vezetői ellenőrzése, rákkeltővel munkavégzés környezetének, eszközök jelölése, tájékoztató, biztonsági, tiltó információk elhelyezése, jogosulatlan belépés, munkavégzés korlátozása, csomagolási eszközök előírt feliratozása, a keletkezett hulladék elszállításig biztonságos tárolása, tűzvédelmi előírások is Munkavállalók, hallgatók oktatása, tájékoztatása, (rákkeltővel munkát végzők tájékoztatása különdokumentálva is !). Eltérő munkavégzés esetén külön oktatás is pl. költözéskor szállítás, selejtezés.
  • Veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel (készítményekkel) végzett tevékenység bejelentése, változás bejelentése.
  • Kockázatok dokumentált felmérése, értékelése, intézkedés.
  • A megállapításokról, intézkedésekről tájékoztatás, munkavállalókkal együttműködés. Szükség esetén mérés is.
  • Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rákkeltővel munkavégzés esetén záróvizsgákat is a Munkavédelmi Szabályzat szerint . A munkaköri alkalmassági vizsgálatra beutaláskor a veszélyes anyagok, keverékek pontos felsorolása is szükséges!
  • Veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel, rákkeltővel munkavégzés személyi, tárgyi feltételeinek meghatározása, sérülékeny csoportok (MVSZ ) védelme.
  • Veszélyes anyagok, veszélyes keverékek (készítmények), (takarító és tisztító szerek, gázok is ) rákkeltők nyilvántartása, rákkeltővel dolgozók nyilvántartása, magyar nyelvű biztonsági adatlap nyomtatott formában a munkát végzők által hozzáférhető módon a munkavégzés helyszínén!
  • Egyéni védőeszközök juttatása, tájékoztatás, a használható, biztonságos állapot és a használat ellenőrzése.
  • Egy esetleges veszélyhelyzetben szükséges feladatok megismerése, felkészülés, eszközök, tájékoztatás.
  • Veszélyhelyzet pl. tároló edény üveg törése, gázpalack szelep sérülése. Elsősegély felszerelés, szemöblítő palack, megbízott elsősegélynyújtó, Információk, oktatás, tájékoztatás, egyéni védőeszköz, a veszélyhelyzet megszüntetéséhez eszközök pl. vödör, homok, lapát készenlétben tartása.

VESZÉLYES GÉPEK, BERENDEZÉSEK, ÜZEMBE HELYEZÉS ELŐTTI MUNKAVÉDELMI VIZSGÁLAT

Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden újonnan kialakított munkahelynél, újonnan bevezetendő technológiánál, újonnan használatba veendő, vagy újraindított munkaeszköznél vizsgálni kell a munkavédelmi és munkaegészségügyi feltételek milyenségét. Veszélyes munkaeszköznek minősül továbbá a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, és a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

Veszélyes munkaeszköz, technológia időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálata
Veszélyes munkaeszköz és veszélyes technológia esetén az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú végzettséggel és munkavédelmi szakvégzettséggel rendelkező személy, illetve akkreditált intézmény végezheti.

Veszélyes technológia időszakos felülvizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti [1993. évi XCIII. tv. 23. § (1) bek.].



Létesítmény, munkahely, munkaeszközök, technológia, egyéni védőeszköz soron kívüli ellenőrzése
Ezt akkor kell végrehajtani, ha ezek bármelyikének rendeltetésszerű használata esetén, az közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, továbbá rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén.

Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. 
A vizsgálatot munkavédelmi végzettségű és munkaegészségügyi (célszerűen a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző orvos) szakvégzettségű személyeknek kell elvégezniük [1993. évi XCIII. tv. 23. § (2) bek.].

Ellenőrző felülvizsgálat, időszakos ellenőrző felülvizsgálat
A veszélyesnek nem minősülő munkaeszközt a szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőzően vizsgálatnak kell alávetni, amely azt hivatott megállapítani, hogy az eszköz kielégíti-e a munkavédelmi követelményeket.

Ezeket a felülvizsgálatokat meghatározott időközönként, de legalább ötévente ismétlődően el kell végezni.
Az elvégzett vizsgálatok tényét, tartalmát jegyzőkönyvezni kell. Telephelyen kívüli eszközhasználat esetén a vizsgálat elvégzését igazoló jelzést kell az eszközön elhelyezni.
A vizsgálatot bármely, ezzel megbízott személy elvégezheti, megfelelő szakmai és munkavédelmi ismeretek esetén [14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2.§ (a-b), 4.§, 5.§]..

BIZTONSÁGI és EGÉSZSÉGVÉDELMI TERV

Az építőipari kivitelezési tevékenység bejelentési kötelezettségét két jogszabály írta elő:

1.) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (8) bekezdése és a 29. §.

Ezt a bejelentést az építtetőnek az építésfelügyeleti hatóság felé kellett megtenni.

„5. § (8) A 29. § szerint előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység akkor kezdhető meg, ha a tevékenység tervezett megkezdését a 29. §-ban meghatározottak szerint az építésfelügyeleti hatóságnak az építtető bejelentette és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését nem tiltotta meg."

A bejelentés tartalmára, a Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése vonatkozott.

2.) Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: R.) 5. § (1) bekezdés.

Ezt a bejelentést a kivitelezőnek az illetékes kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége felé kell megtenni.

5. § (1) A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a 3. számú melléklet szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az építési munkahely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez, abban az esetben, ha

a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát;

b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.

A nagyobb építkezéseknél a biztonságos munkavégzéshez a 4/2002. (II.20.) SzCsM – EüM együttes rendelete értelmében munkavédelmi (organizációs) tervet, valamint a zavartalan lebonyolításához, építési ütemterveket szükséges készíteni. A helyszínrajzot, és az organizációs vázlatot a tervező készíti el, mely alapján a helyszíni bejárást követően elkészíti a részletes organizációs tervet. Az organizációs terv az építkezés térbeni, az építési ütemtervek pedig az építési folyamatok időbeni összehangolására kész.

Az előkészítés általános alapelvei

  • A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek - ezek hiányában az építtetőnek - figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat.
  • Meghatározott tevékenységek során a kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek
  • figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát;
  • biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják.

A koordinátor feladatai
A koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével összefüggésben a következők:

  • szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet;
  • összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítik az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében;
  • összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen:
  • a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását,
  • a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának meghatározását.

A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők:

  • a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és - amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges - a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák;
  • indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez,
  • közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra;
  • a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása;
  • a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.

Az építési munkahelyeken biztosítandó minimális követelmények

  • Az Mvt. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános és a 49. §-ának (1) bekezdésében leírt személyi feltételek mellett különösen meg kell valósítani az alábbiakat:
  • az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani;
  • a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat;
  • meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is;
  • gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról;
  • az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre;
  • meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait;
  • meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait;
  • rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva;
  • biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével.

A munkáltató kötelezettségei
Az Mvt.-ben, továbbá e rendeletben meghatározottak alapján az építési munkahelyen a biztonság megvalósítása és az egészség védelme érdekében a munkáltató köteles

  • a 10. §-ban meghatározott intézkedéseket a 4. számú mellékletben foglaltakkal összhangba hozni és megvalósítani;
  • a koordinátor javaslatait figyelembe venni.

Az építési munkahelyen a természetes személymunkáltató, aki maga is végez építési szakmunkát vagy építésszerelési munkát, köteles megtartani a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, továbbá figyelembe venni a koordinátor javaslatait.

A munkavállalók tájékoztatása
A munkáltató a munkavállalókat, illetve képviselőiket köteles - szükség szerint írásban - tájékoztatni azokról az intézkedéseiről, amelyek az építési munkahelyen munkát végző munkavállalók egészségét és biztonságát érintik.

(2) A tájékoztatást a munkavállaló részére közérthető formában kell megadni.

A munkavállalók meghallgatása és részvétele
A munkavállalók és képviselőik meghallgatását és részvételét biztosítani kell a 7-10. §-okban meghatározottak megvalósítása során, ha a kockázat mértéke és az építési munkahely mérete ezt indokolttá teszi.

A koordinátori feladatok munkabiztonsági szaktevékenységnek (Mvt. 8. §) minősülnek.

MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELM és BIZTONSÁG IRÁNYITÁSI RENDSZER

MEBIR
Az OHSAS ennek angol nyelvi megfelelője, Occupational Helath and Safety Assessment Series, azaz munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági értékelési sorozat.

Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszert (OHSAS 18001:2007), röviden MEBIR. Az MSZ 28001 : 2008 nemzeti szabvány a BS OHSAS 18001 : 2007 magyar fordítása. E nemzeti szabvány műszaki tartalma és szerkezete teljesen megegyezik a BS OHSAS 18001:2007-tel. A rendszer célja, hogy a munkavállalókat veszélyeztető munkabiztonsági kockázatokat teljes körűen feltárja, értékelje és szisztematikusan csökkentse, illetőleg megszüntesse, hiszen az egészség, a biztonság, a balesetek és a foglakozási megbetegedések megelőzése fontos tényezői a vállalkozások rövid,- közép és hosszú távú fejlődésének.

A rendszer célja:

  • növekedjen a munkavállalók hatékony munkahelyi egészségvédelme, illetve minimálisra csökkenjenek a munkahelyi kockázatok, a veszélyeztetettség,
  • kevesebb legyen a munkabaleset, ebből adódóan a cégek hatékonyabb működést érjenek el,
  • a veszélyek időben történő azonosításra kerüljenek és megelőzhetővé váljanak,
  • átfogó folyamatok segítsék a kockázatok mértékének csökkentését.
  • a vállalkozások valóban megfeleljenek a jogszabályi a követelményeknek,
  • a biztonsági intézkedések költségei optimalizáltakká váljanak, történjen meg a cégek vezetőségének felelősségtudat kinyilvánítása a hatóságok, a piaci szereplők és a társadalom felé a munkahelyi egészségvédelem területén,
  • a vállalkozások időt és anyagi erőforrásokat takarítanak meg azáltal, hogy jelentősen csökkentik a munkabalesetek bekövetkezéséből származó károkat.

Munkavédelmi követelmények hatékony megvalósítása a MEBIR működtetésével:
A hatékony MEB irányítási rendszer jellemzője, hogy elválaszthatatlan az ésszerű irányítási gyakorlatoktól. Ezek azok az általános alapelveknek az alapjai, amelyek a jó folyamatirányításban

használatosak, és amelyeknek az a céljuk, hogy beépítsék a MEB folyamatok irányítását az általános folyamatirányítási rendszerbe.

A MEB irányítási rendszer kialakításának megközelítése:

  • Sikeres egészségvédelmi és biztonsági irányításán nyugszik (önálló rendszer).
  • Az ISO 9001, és/vagy az ISO 14001 szabvány szerinti rendszerre(ekre) épül

Miért érdemes a munkavédelmi követelmények megvalósításához a MEBIR -t alkalmazni?

  • Rendszerelvű megközelítés a munkavédelmi problémák megoldásában,
  • Segít a jogszabályi előírások, követelmények elérésében, illetőleg ezek betartásában,
  • Hatása jelentős költségcsökkentéssel jár, továbbá csökken a munkabalesetek, rendkívüli események és ezek súlyosságának a száma.

AJÁNLATKÉRÉS

Protech-t Szolgáltató Kft.

Levelezési cím: 2440 Százhalombatta, Nyár utca 14.

+ 36 30 841 4061

info@protech-t.hu